Egészségnap a csicsói iskolában 2010
Egészségnap 2010
Farsang 2010
Farsang 2010
Mikor jön már Tamás?
|
| Érdi Tamás Balatoncsicsón |
Ez a kérdés február elején többször elhangzott a balatoncsicsói általános iskolában, mert a Faluról falura programban ismét Érdi Tamást várták a gyerekek. A Kodály Évben 2007-ben Tamás már járt a megye kistelepüléseinek iskoláiban, így aztán nem csoda, hogy Balatoncsicsón már napok óta azután kíváncsiskodtak, hogy:
MIKOR JÖN MÁR TAMÁS?
A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet utolsó program sorozatát kísértük végig a hófödte Balaton parton és a Bakony fehéren szikrázó havas útjain A Faluról falura programnak, reméljük, hogy lesz folytatása. Szinte mindenhol a polgármester is időt szakított a koncert meghallgatására, s nemcsak kedves szavakkal köszöntötte a fiatal zongoristát, hanem honlapjának ismereteire hivatkozva be is mutatta Tamást . Veszprém megye iskolásai örömmel fogadták kedvenc zongoristájukat, s ezúttal sem csalódtak.
Mert az aulákban a tornapadokon feszülten figyelő gyerekarcok, s a Művelődési Házakban, zeneiskolákban a csúszós utak ellenére összegyűlt zenekedvelők érdeklődése felejthetetlen eseménysorozat volt. A zord időjárás ellenére Paloznakon, Szőcön, Márkón, Csetényben, Révfülöpön és Noszlopon is teltházas közönség volt. Érdi Tamás boldogan vállalta ezeket a rendhagyó koncerteket, mert Szibériától Floridáig, Tatától Debrecenig, Kuwaittól Tarnovig számtalanszor játszott már gyerekeknek. Meggyőződése, hogy egészen kicsi korban kell elkezdeni a komolyzene megszerettetését, mert később már a könnyűzenétől nagyon nehéz visszacsábítani a kamaszokat.
- Mozart és társai nélkül ugyanis lehet élni, - mondja - csak nem érdemes! – , s hogy mennyire igaza van, azt faluról falura személyesen tapasztaltuk. A balatoncsicsói elsőosztályosok tanító nénije lelkesen mesél. Egyik tanítványa – 6 éves! – majdnem elsírta magát az egyik nocturne hallgatása közben, a másik pedig a fülébe súgta: ’Csak attól félek, hogy mindjárt vége lesz!’ Még az is kiderült, hogy a koncert után másról se lehetett beszélgetni velük, csak Chopin-ről és Tamásról.
Ez a 2010-es esztendő, különösen kedves Érdi Tamásnak, mivel ebben az évben koncertjeinek főszereplője legkedveltebb muzsikusa a kétszáz éve született Frederic CHOPIN.
Ezeken a találkozásokon aztán Tamás nemcsak zongorázik, hanem szívesen mesél is kedvenc zeneszerzőjéről, s felejthetetlen zongorázása mellett azt is megtudtuk, hogy a 20 éves Chopin, amikor elhagyta szeretett Lengyelországát, már kiforrott muzsikus volt, s hátizsákjában két fantasztikus zongoraversenyével indult Párizsba, hogy meghódítsa a zenekedvelő világot.
A gyerekek ámultan hallgatták a történeteket, a fantasztikus párizsi szalonok világáról, ahol a mi Liszt Ferencünkkel muzsikált együtt, s amikor négykezest játszottak, Mendelssohn lapozott nekik. A koncert végén pedig sokan megköszönték, hogy Tamás felelevenítette régi ismereteiket, hogy Victor Hugo, Balzac, Heine, Mickiewicz a lengyelek Petőfije, a romantika nagy festőművésze Delacroix, is ott ült Chopin zongorája körül, akik egyben a zeneszerző legjobb barátai is voltak Paloznakról másnap már email érkezett Tamás beszélő laptopjára, s megköszönték neki a felejthetetlen eset, és nyáron várják vissza. A szőci polgármester gyertyafényes koncertet tervez a nyárra, a csetényi iskola igazgatója pedig a Vámbéry Ármin kastélyba szervezi a következő koncertet.
A balatoncsicsói gyerekek autógrammért futottak utána, s közben azt kérdezték: -És mikor jössz legközelebb? s a válasz, ha jól hallottam az volt:
- Talán jövőre amikor LISZT ÉV lesz.
Reménykedünk.
Megjegyzés, ezekben az iskolákban rendszeresen fellendül a gyerekek zenei érdeklődése, sokan Tamás hatására kezdenek el zenét hallgatni és zongorán tanulni.
2009 Karácsony
2009 Karácsony
Karácsonyi vásár
Karácsonyi vásár
Adventi készülődés
Adventi készülődés
Témanap a csicsói iskolában:
Témanap2009
Benedek Elek mesehét
|
| Benedek Elek mesehét |
Benedek Elek születésének 150. évfordulója alkalmából, az iskolai könyvtáros kezdeményezésére iskolánk is csatlakozott a Magyar Olvasótársaság felhívására, és mesehetet rendezett az 1-5. osztályos tanulók részvételével.
A szeptember 28-tól október 2-ig tartó hét a „ Minden napra egy mese” jegyében telt el. Az első napon Rab Márta a 3. osztályosok tanító nénije mesélt Világszép Sárkány Rózsáról, a 2. napon az 5. osztályosok „Az aranyszőrű bárány” c. mesét mutatták be, osztályfőnökük Horváthné Simon Marianna vezetésével. A 3. napon Benedek Éva, a 4. osztályosok tanítója ( aki maga is abban az iskolában tanult, ahol Benedek Elek ) mutatta be a nagy mesemondó életét és munkásságát, majd felolvasta legkedvesebb meséjét. A negyedik napon Molnárné Titz Andrea a 2. osztályosok tanítója és Németh Zsuzsa tanító báboztak a gyerekeknek. A hét utolsó napján az első osztályosok tanítója, Lukács Marianne vetített diafilmeket a szegény emberről.
A mesehét lezárásaként október 5-én mesevetélkedőt rendeztünk az 1-5. osztályosokból kialakított vegyes csapatok részvételével. A vetélkedőt Németh Zsuzsa szervezte. A csapatoknak le kellett győzni a sárkányt, el kellett hozni az életvizét a vasorrú bábának, kiválogatni a rizsszemeket a köles szemek közül. Kipróbálhatták, hogy ki tudja a legmesszebbre hajítani Erős János buzogányát… A mesehéten mindenki , gyermek és felnőtt is, egyaránt jól érezte magát.
Ballagás 2009
|
| Ballagás 2009 |
Most hogy elérkezett a búcsúzás rég várt pillanata, mégis csak megilletődve állok meg. Vissza nézve az elmúlt időre, arra a biztonságérzetet adó,boldogságra, amit a jól ismert emberek, és megszokott dolgok ismétlődése ad, és izgalommal vegyes örömmel az ismeretlen felé, amit a jövő tartogat.Szeretnénk megköszönni szüleinknek a segítségüket, hogy felneveltek minket, a jóra és a szépre tanítottak. Kérünk benneteket, hogy ezután is legyetek mellettünk! Fogadjátok tőlünk szeretettel a hála virágát.A ballagás az életünkben egy határkő. Egy korszaknak a vége, és valami újnak a kezdete. Hogy a jövőnket hogy látjuk kiteljesedni az nagyon változó.
Talán egyikőnk izgalmas életre vágyik, ahol nagymotorral szeli a hajtűkanyarokat, vagy ejtőernyővel ugrál ki a magasból, másvalaki pálmafák, és virágok között képzeli el az életét egy nyugalmas tengerparton.
Lehet cél a minél több tudás, vagy hatalom. A miniszterelnöki szék, vagy a doktorátus. De ugyanígy egy álom megvalósulása lehet valakinek, hogy egy csillogó új traktorral szántva beszívja a föld illatát.
Miközben azon gondolkoztam, hogy mi is az én álmom, kezembe került egy vers.
„Tavasz volt, de én azt szerettem volna, ha nyár lenne: hosszú meleg napokkal, amikor kötetlenül lehet élni a szabadban. Nyár volt, de én azt szerettem volna, ha ősz lenne: tarka levelekkel és tiszta, hűs levegővel. Ősz volt, de én azt szerettem volna, ha tél lenne: a szép fehér hótakaróval és az örömteli karácsonnyal. Tél volt, de én azt szerettem volna, ha tavasz lenne: a melegével és a kibomló természettel. Gyermek voltam, de én szerettem volna inkább felnőtt lenni: élvezni a szabadságot és a tekintélyt. Húszéves voltam, de én szerettem volna inkább harminc lenni: érett és tapasztalt. Negyvenéves voltam, de én szerettem volna inkább húsz lenni: fiatal és gondtalan. Nyugdíjas voltam, de én szerettem volna inkább negyvenéves lenni: élénk értelmű és időskori panaszoktól mentes. Az életem elmúlt, anélkül hogy valaha is megkaptam volna, amit akartam.”
Ez a vers ráébresztett, hogy nem a múlton kell merengeni, (akármilyen szép is volt), vagy a jövőbe kell álmodozni (akármilyen szép is lesz), hanem teljes életet élni a mában.
Ezért szeretnénk átélni ma, azt a meg nem ismétlődő pillanatot, amikor utoljára vagyunk együtt, mint osztály. Gyönyörködni a feldíszített iskolán, ahol többé már nem leszek diák. Végignézni utoljára a sok virágon, az ismerős arcokon, a párásan csillogó szemeken, és átérezni az elbúcsúzás ünnepélyes fájdalmát.
Így búcsúzunk……….
15 éves lett az iskola.
Iskolánk 2009. március 15-én ünnepelte avatásának 15. évfordulóját. Ez alkalomból március 14-re, szombatra, egy „családi összejövetelre” hívtuk volt diákjainkat, tanárainkat.
|
| Képek a 15 éves évfordulóról (1/2) |
Az ünnepséget sok készülődés, szervezés előzte meg. A szervezést Rab Márta kolléganőnk vállalta. Az előkészítésben és a lebonyolításban is sokat segítettek az iskola dolgozói és a Szülői Munkaközösség tagjai.
Egész héten aggodalommal töltött el bennünket a kellemetlen időjárás, és a nagy sátor hiánya miatt is az égiek óvó tenyerére bíztuk magunkat. Szerencsénk volt. Március 14-én délután kellemes időben fogadhattuk vendégeinket. A régi diákok közül közel 90-en jöttek el, akiket érkezésükkor, a Knackstedt Ágnes és Heizerné Dankó Csilla ( szülők) által erre az alkalomra készített emlékplakettel fogadtak a jelenlegi diákok. Jó volt újra látni az öreg diákokat. Volt köztük olyan, aki már a párjával, vagy a gyermekével érkezett a nagy találkozóra.
Kereszturiné Semetka Judit igazgató, Schumacher József Balatoncsicsó polgármestere köszöntötte a megjelenteket, felidézte a 15 évvel ezelőtti eseményeket, majd megköszönte Reider Józsefnek, iskolánk fő támogatójának, a Nivegy-völgyi Fiatalok Közoktatásáért Közalapítvány Kuratórium elnökének áldozatos munkáját.
Az ezt követő ünnepi műsorban bemutatkoztak művészeti csoportjaink a német énekkar, a szolfézs kórus és a tánckör. Az ő fellépésük után került sor a végzett osztályok fáinak elültetésére a focipálya körül és az iskola parkjában. Az ültetés után a műsor könnyedebb része következett, felléptek a tihanyi musical stúdió énekesei, modern táncosaink latin táncokat mutattak be. Az iskola zsibongójában pedig Sebestyén Ivett, volt diákunk adott koncertet világslágerekből és saját szerzeményeiből.
A büfében a szülők által készített süteményeket, a helyi gazdák borait kóstolhatták meg vendégeink. A jelenlegi diákok az étteremben játszóházban vehettek részt, fent totót lehetett kitölteni az érdeklődöknek, a legjobb megoldásokat leadók jutalomban részesültek. A díjakat Knackstedt Ágnes, Nagy Lászlóné és Schmidt Ferenc ajánlották fel.
A zsibongóban a látogatók megnézhették a jelenlegi diákok munkáiból készült kiállítást, a könyvtárban a 15 év alatt készült fotókat láthatták projektoron kivetítve, a 7. osztály termében pedig a régi videófelvételeket tekinthették meg. Az est beszélgetéssel folytatódott tovább.
Köszönjük mindenkinek a segítséget, s azt, hogy ilyen sokan megtiszteltek minket a jelenlétükkel. Reméljük mindenki jól érezte magát! A 20 éves évfordulón újra találkozunk!